1 percig csak álltam és néztem az emberi alakot, aztán fogtam Wertet és lehúztam őt az utcára.Wert kérdezgetett, de nem tudtam válaszolni.A torkomban gombóc volt, a szemem pedig égett.Mikor meglátta Lilyt a járdán feküdni, azonnal odarohant hozzá, én pedig csak álltam és sírtam.Remegtem, mint a nyárfalevél.Wert valamelyest tanult újraélesztést, de itt nem volt rá szükség hatalmas megkönyebbülésemre.Lily lassan, de biztosan lélegzett.Odaguggoltam hozzá, és próbáltam kelteni.De nem mozdult.
Wert hívta a mentőket, akik pár perc múlva megérkeztek.Betették az autóba Lilyt én meg csak kérdezgettem.
-Mi lesz vele, doktor úr?
-Hát, semmit nem tudok mondani, de annyi biztos, hogy agyrázkódást kapott, és nem biztos, hogy fog rátok emlékezni...-mondta szomorúan,  én meg csak sírtam.Wert felhívta nekem Bertrandot, aki a lehető legjobban próbált vígasztalni.Szinte hiába.Ha Lily nem emlékszik rám, az életem tiszta...Mindegy!Nem vagyunk pesszimisták!Optimisták vagyunk!Bertrand megtanított erre és most hinni fogok benne, hogy Lilyvel minden rendben lesz.
Aztán miután elmentek a mentők, felhívtuk Leo-t, aki azonnal a kórházba akart rohanni, de mondtuk neki, hogy még várnia kell.
Majd felhívtuk Lily szüleit.Ez volt a legnehezebb.
-Hallo?
-Csókolom!Tyna vagyok.
-Szervusz!Hogy vagytok?
-Hááát, Lily kórházban van.
-Miiii???
-Ne tessék aggódni!Egy kis agyrázkódást kapott, dehát tudja milyen jók a chicagoi orvosok...
-Egy - kis - agyrázkódás?-kérdezte dühöngő, de féltő hangon Lily anyja.-Mi történt vele?Mit csinált?
-Leugrott az emeletről.De csak az elsőről.
-De..Miért?
-Hát, ez hosszú történet.
-Magyarázd el!!!-kiabálta.Egy kicsit féltem, hogy meg fog utálni.De belekezdtem.
-A barátommal filmet néztünk és bejött ő is.Leült Bertrand mellé és hirtelen elfogott a féltékenységi roham.A film végén ott mosolyogtak.Úgyhogy elkezdtem kiabálni, hogy ha ennyire tetszenek egymásnak, akkor menjenek és legyen egymáséi.
Itt hangos mérgelődő szuszogást hallottam.
-Aztán berohantam a fürdibe, Bertrand pedig jól leteremtette Lilyt.Mert Lilynek közben van barátja.Lily bement a szobájába, és gondolom sírt.Olyan estefelé néztem ki az erkélyre, lenéztem és ott volt...Tényleg, én nem akartam.Biztos maga is volt már féltékeny..
-Még soha...Ezek után lesz még a barátnőd??
-Nem tudom...Jobban tenné, ha nem lenne...
-Én is így gondolom...
Akartam mondani valamit, de letette.
Mostmár legalább 4 ember utál engem.Lily, Leo, Lily anyja és Lily apja....És még a többiek, akik amúgy is utálnak.Például Emily.
Nem tudtam magammal mit tenni, dehát semmihez sem volt türelmem.Jó lett volna valakivel beszélgetni...
Úgyhogy leültem a géphez és felmentem a csetre.Találtam egy nagyon aranyos lányt, akivel beszélgethettem.Amúgy a MiNiKe én vagyok.

MiNiKe üzenete:  Szijja!

Letta üzenete: Szióka!

MiNiKe üzenete: Hogy hívnak?Lettának igaz?

Letta üzenete: Igen.Téged?

MiNiKe üzenete:Tyna.Hány éves vagy??

Letta:16.Te?

MiNiKe: :) Én is.Hol lax?

Letta:Chicagoban.

MiNiKe:Juuuj, de jó!Épp itt vagyok a versenyen.Amúgy Manausban lakom.

Letta:Én is a versenyen vagyok. :)

MiNiKe: De jó!!Csak azért jöttem fel a csetre, mert nincs kivel dumálnom..A barátnőm leugrott innen az első emelet erkélyéről. :'(

Letta:Jézusom!Hogy van?

MiNiKe:Hát nem tudom, de nincs életveszélyben.Az biztos, hogy agyrázkódást kapott.

Letta:Hál'istennek, hogy nincs nagyobb baja.Miért ugrott le?

MiNiKe:Mert (valószínű) kikezdett a barátommal, és berohantam a fürdibe, erre a barátom meg leordította a fejét...Az egész az én hibám.

Letta:Jaj, dehogyis!Teljesen igaz volt a barátodnak is, meg neked is.De most ezzel nem azt akarom mondani, hogy megérdemelte..

MiNiKe:Na jól van.Végre elmondtam valakinek.

Letta:Ha akarod, akkor találkozhatunk itt az udvaron és beszélgethetünk.Tényleg a barátod miért nincs veled?

MiNiKe:Oké, talizhatunk.Nem tudom, miért ment el, de ha akarod, akkor elhozhatom.Ha eljön.

Letta:Szerintem biztos volt rá oka.Nem hagyott volna egyedül, ha nem lenne dolga.Nem kell, ne hívd.Csak gyere le a szökőkúthoz!

MiNiKe:Oksi!

Úgyhogy felvettem egy kardigánt és kimentem az udvarra.Olyan fél 10-10 körül lehetett, de muszáj volt.Néhány csókolózó párocskán kívül más nem volt az udvaron.
Őszintén csodálkoztam.Letta nagyon szép! :)
Nem mintha azt hittem volna, hogy ronda banya, csak...tényleg nagyon szép! :)

-Na szija!-mondta mosolyogva, majd leült az egyik padra.
-Szióka!-viszonoztam a köszönést majd leültem mellé.
-Szóval...Jajj, miattad volt, vagy nem?-kérdezte izgalommal telt hangon, de lehetett hallani, hogy tudja, hogy tulajdonképpen nem miattam volt.
-Fifti-fifti.Mert, ebbe belesegített Bertrand is.Én csak féltékeny lettem.Bertrand pedig el küldte a fenébe.
-Figyelj, most őszinte leszek, de ne legyél rám mérges!Szerintem, ha nem leszel féltékeny, és bízol Bertrandban, akkor....ugye így hívják?
Bólintottam.
-Szóval ha bízol benne, nem kiabáltál volna velük, és nem rohantál volna egyből a fürdibe, akkor Bertrand nem ordítozott volna a barátnőddel és a barátnőd nem ugrott volna le.Hogy hívják a barátnődet?
-Lily.Jaj, ez az egész az én hibám!-kiabáltam, majd sírva fakadtam.Zokogtam, amíg nem hallottam egy ismerős hangot.Bertrand!
-Jaj, kicsim!Miért sírsz?-kérdezte, majd leguggolt hozzám és vígasztalni kezdett.-Ne izgulj!Nem lesz semmi baj!Lily fel fog épülni!
-Emiatt nem is kell sírnom!Tudom, hogy Lily erős!Csak az a gond, hogy miattam van most ott, ahol van!
Elővettem egy zsepit és kifújtam az orrom.
-Figyelj, Tyna!Nem miattad van!Erre már nem tudok mit mondani...Ha most azonnal nem hagyod abba a sírást akkor pesszimista leszek! :)
-Jaj, Bertrand, úgy félek!-mondtam félig nevetve félig sírva.Majd megöleltem, erre ő felkapott és elcipelt a bejárathoz.Még integettem Lettának, aztán Bertrand lerakott és felmentünk a lépcsőn.
Wert elment Jane-el bulizni, úgyhogy miénk volt a kéró! :)
Nem tudom, hogy bírnak Werték bulizni a Lilyvel történtek után...
Bementünk a szobámba, elkezdtünk csókolózni.Hihetetlen volt.Mintha minden bánatomat elfelejtettem volna.De nem tartott nagyon sokáig.Le akarta venni a pólómat, de most az egyszer nem hagytam, pedig imádom őt, úgy ahogy van.
-Mi a baj?-kérdezte gyengéden.
-Folyton Lilyn jár az eszem.Így képtelen vagyok...
-Rendben édesem.Akkor mit csináljunk?
-Beszélgessünk.
Látszott rajta, hogy nem akar beszélgetni, de azért mindent megtett, hogy ne legyen rossz kedvem.:)
Vagy éjfélig nálunk volt.
Mikor elment megint eszembe jutott Lily.Holnap reggel az lesz az első dolgom, hogy elmegyek hozzá.<--Ezt elhatároztam magamban.
Úgyhogy lefeküdtem.Reggel minden dolgom után kimentem az utcára és a kórház felé vettem az irányt.
Bejelentkeztem és a megadott szoba felé lépkedtem.Kinyitottam az ajtót és...